ÖRÖMNEK LÉTE

Örömnek léte beköszönt e térbe,
s mindenki, ki szívébe betért, örömlétben élhet.
De mi is az az örömlét, miben léted éled épp?
Ha túláradó boldogságban van részed,
vagy előtte vagy utána megtapasztalod a „mélyet”.
Mert egyensúlyra törekszik minden itt e létben.
S hogyha a „magas” és a „mély” egymáshoz közelít,
s összeér egy pontban, az a pont a semlegesség,
mely mindenkiben ott van.
S ebben a pontban minden rendben és s rendbe tér.
S egy folyamatos örömállapotban itt tovább mendegélsz.
Ennyi az egész.

Ez egy folyamatos létállapot,
melyből nem billensz ki s benne nem vagy SE itt Se ott.
Maradsz a pontban.
S e pontból szemlélsz mindent, ami ITT és OTT van.
S nem vonódsz bele, csak szemlélődsz magodból.
hisz ott bent minden rendben,
s ezt te már tudod jól.
Nincs se ALATTA se FÖLÖTTE,
csakis BENT az EGY ÖRÖKBE’.
A boldogság és szomorúság még „a körön megy”.
De te már a gömbbe érkeztél, hol minden örömben.
Hol a szerelemnek lángja táplál tovább a MÁ-ba.
S a túláradó szenvedélyek tüze elcsitul a mának határában.
Mert itt már tudod, hogy e lét csakis te érted él.
S itt benne a pontban, a saját vanságodban tudod már e léted,
hisz emlékeid élnek.
Újra élnek.
Itt se sötétség, se fény.
Itt már minden VILÁGOSSÁGBA tér.
Örömlétnek világába, a REND-be ért.
S itt ébredt a LÉNY, ki örömlétbe tért.
S ez az a világ, melyre vártunk már rég.
És soha ne feledd el, Kedves, hogy ez reád is vár
ott bent szívedben, hisz e világ Benned él!