kicsit hosszú lesz a témához mérten:
 
MOTTÓ: KÜLDETÉS
 
Amikor még tartottam a tanácsadásokat, szinte mindenki megkérdezte: nézd meg nekem légyszíves, mi az én sorsfeladatom? Mi az én küldetésem? Miért vagyok egyáltalán itt?
Mindenki életében eljön egyszer az a SORSFORDÍTÓ pillanat, amikor hirtelen MAGÁBA zuhan, amikor VILLÁMSZERŰEN beléhasít a kérdés: jézusom! Ki vagyok én VALÓJÁBAN?
 
Tegnap elmerengtem az „Üzenet” videomon. Este, séta közben visszahallgattam.
Nekem természetesen nem volt új (vicces is lett volna ha tátott szájjal hallgatom), de mégis érezhető volt, még nekem is, hogy a mondandó tömör. Sűrű és lényegi.
Vajon mennyien fogják megérteni? Vajon mennyien fognak RÁÉREZNI, hogy miért fontos a 6-szög, a MÉH-sejt, a SZÁMOK ismerete, hogy miért KELL VALÓBAN TUDNI, hogy mit jelképeznek a MA-DONNA szobrok, hogy mi a KÉK, hogy mi a FEHÉR, hogy mi a NŐ és mi és ki a GYERMEK? Hogy mi a MAG, mi az ANA-ság értéke és egyáltalán, miért KELL az IGAZSÁGOT TUDNI, de legfőképp ÉREZNI?
Nos, pont amiatt a kérdés miatt, hogy „Ki vagyok én valójában”?
Ugyanis ez a kérdés nem válaszolható meg az ALAPVETŐ MAG-TUDÁS és ISTEN-TUDAT-OSSÁG NÉLKÜL!!!
Ahogy egy mandala is a MAG-ból indul, ami az egésznek a KÖZEPE, tehát a lényegisége, úgy épülünk fel saját magunk is, bentről kifelé. Az a „homlokzat”, ami jelenleg a „nézőknek”, azaz a külvilág számára látható RAJTUNK, az tényleg olyan, mint egy színház épülete és homlokzata: MÁS van KINT és MÁS van BENT.
A színház épülete lehet csodásan, harmonikusan és stílszerűen megépített, amelyen megjelennek a BENT zajló lényegiség JELKÉPEI. De nem kell feltétlenül így lennie.
Lehet az épület egy sivár kocka is, ami kívülről nem mutatja meg, mi zajlik benne.
A bent „élők”, a színészek, és az ő IDEÁJUK fogja meghatározni, hogy mi történik ott bent. Milyen lesz a LELKÜLET. Ami előbb-utóbb természetesen aztán KINT is megjelenik, ha másképp nem, hát plakátok, hirdetmények, képek vagy egyéb alkotások formájában...
A mi EGY-ÉN-i „homlokzatunk” is lehet „kocka”, olyan „simaarcú”, amiről lecsúszik a jellem.
Nem véletlenül mondták az indiánok ezt a jelzőt a fehér emberre. Nem azért, mert nem viselt szakállt, hisz az indiánok sem viseltek. Hanem azért, mert JELLEMTELENEKKEL hozta össze őket a sorsuk. Példaként itt felhozom Márkizayt, mert az ő pómenje „klasszikus” példája a „sima arcnak”.
A neten van róla elég kép, érdemes megnézni és közben figyelni a BENNÜNK MEGJELENŐ ÉRZETEKRE!
Most lehet mondani, hogy a babák, a gyerekek arca is sima. Igen. De az ő arcuk azért sima, mert MÉG TISZTA. A kettő nem ugyanaz.
Na, de akkor mi különbözeteti meg a két „simaságot”?

A TEKINTET.

Vannak természetesen „barázdált homlokzatok” is, amelyek magukon viselik az idők nyomait, a megélt sors vonalait.
Belőlük szépen lehet olvasni. Ezért is ülnek ki az arcra.
És azért is, hogy mi tartsunk TÜKRÖT MAGUNKRÓL, hogy a MÁSIK LÁSSA, ki vagyok én.
Az IGAZSÁG NEM NYOMHATÓ EL, a hazugság, a hamisság, és minden egyéb mentális minőségünk is KIÜL az arcra, pont azért, hogy LÁTHATÓ LEGYEN. Ki is vagyok valójában?
A sokat emlegetett spirimaszlag tükörelmélet NEM ARRÓL SZÓL, hogy a másik tükör NEKEM – hanem arról szól, hogy a másik tükröt mutat MAGÁRÓL, hogy LÁTHATÓVÁ VÁLJON, ő kicsoda! NEKEM!
Értjük a különbséget?

Ez a tükörelmélet legalább annyira nyálas és undorítóan hányingerkeltő, mert ALJAS,
mint a „NE ÍTÉLKEZZ" használata.
Végtelen sunyi módon mossa össze a mai spirinyál a KRITIKA és az ÍTÉLEKEZÉS fogalmát. Ráadásul mindig Jézusra hivatkozva, hogy ő azt hirdette: „ne ítélj, hogy ne ítéltessél”. Hozzátéve még azt is, hogy Jézus a tetteivel mutatta az utat és nem beszéddel.
Aha!
És a hegyi beszéd ugyan mi? A prédikációi, azok ugyan mik?
Tettek, vagy BESZÉDEK?? És a beszédeiben vajon csak dícsért Jézus?
Vagy KRITIKÁT is mondott az „alvó és süket” és ELBUTULT emberekről, no meg a farizeusokról, mint hamis tanítókról????
Az ÍTÉLET MONDÁS teljesen MÁS kategória, mint a kritika kifejezése – ráadásul tanító célzattal.
Az ítélet a házasságtörő asszony történetéből vehető le tisztán és egyértelműen....

No, de visszakanyarodva a KÜLDETÉS és SORSFELADAT témájához.
Amit én most megtoldanék a jóslásokkal is, hisz általában a kártyák, vagy a horoszkóp szokta megmutatni az ÉLETCÉLT és hozzá a FELADATOT, az UTAT.
Épp tegnap beszélgettünk arról, hogy az „Ó-KOR-KÖR”-ben, amikor döntést kellett hozni egy irány vonatkozásában, akkor választ kaphattunk, mi várható ha erre megyünk – és mi, ha arra.
A döntést természetesen magunknak kellett meghozni – de tisztában voltunk mégis az esélyekkel.
MOST már, legfőképp augusztustól, mindez MEGSZŰNT.
NINCS VÁLASZ a DÖNTÉST IGÉNYLŐ KÉRDÉSEKRE!
Nincs jóslás!!
Miért? Mert a jézusi jelenlét óta változott a FELADAT!
A SZÍV, az ÉRZÉKELÉS használata lett elsődleges!
A SZÍV fogja megsúgni (egyébként ahogy eddig is), mi immár az ÉLETCÉL és mi LESZ A FELADAT. Csak a jelenben kiemelt jelentőséget kap, mivel a "jövő JÖVŐ" működése ezen alapszik.
Amivel leszülettünk – elveszti a jelentőségét.
Már NEM NÉZÜNK HÁTRA.
Nem kutatgatjuk az előző életeket sem – mert minek is??
Ha valamit előzőleg nyitva hagytunk, akkor azért vagyunk itt, hogy újra rendezzük, az ITT és MOST-ban, de már egészen ÚJ lehetőségekkel, ÚJ társakkal, ÚJ sorsút keretében. Sokkal TÖBB segítséggel, mint előtte. Mert az Isten ugyebár nem „kicseszésre játszik”. Akkor meg MINEK HÁTRANÉZNI???

2020 óta azonba EZ IS MEGVÁLTOZOTT: minden kötés, minden VOLT és NYITOTT feladat LEZÁRÁSRA KERÜL-het-ett!
Ezt igazából csak MAG-unkba fordulva lehetett lerendezni, tehát „kézcsók a covidnak”, hisz „normál” körülmények között esélyünk se lett volna ilyen mélységű befelé fordulásra.
Ki ismerte fel a lehetőséget, ki élt vele és ki nem?
Ez egyéni RÁÉRZÉS és NYITOTTSÁG függvénye volt. És még az is....

A lezárások után az új feladat a JÖVŐvel való ÖSSZ-HANG-olás.
Feladat a MAG ébresztése, a MAG-unkban lezárt EMLÉKEK felélesztése, a TUDATOSSÁGRA való ébredés.
Ha tisztában vagyok a LÉT ELEM működésével a LÉTEMBEN, ha tisztában vagyok TEN-MAG-ommal – akkor TISZTÁBAN leszek az UTAMMAL IS.
Mondhatni, ez ennyire EGY-SZER-Ű.

Aki a magyar nyelvet beszéli kiváltságos helyzetben van.
Csak sajnos rengetegen nincsenek ennek tudatában.
Pedig a nyelv által lehetne ébreszteni a világot. Nekünk.
Mert „szánkban a kozmosz tudása”. Ez lenne a mi közös KÜLDETÉSÜNK...
A közös azonban az EGY-ÉN-ekből áll a „Mindenekben”, mely „mindenekben” MINDEN ÉN, minden EGY-ÉN egyénileg vesz részt....Tehát az „ébredés” egyéni út és egyéni FELELŐSSÉG...
ÉREZHETŐ, hogy ÚJ küldetés áll a kapuban.
Új sorsúttal.
Mindenkinek.
De erre RÁ KELL ÉREZNI.
És ha ráérzünk, akkor TUDNI fogjuk.

Heteken keresztül a ZÁRÁS-NYITÁS kettőssége határozta meg az egyes napok útmutatását. Már bajban voltam a Rituálék során, mit is írjak, mert mindig ugyanaz érkezett, csak más-más árnyalásban.
Tegnaptól azonban már NINCS KETTŐSSÉG.
Tegnaptól MÁR CSAK A NYITÁS üzenetei érkeznek: egy ÚJ IRÁNY ÚJ ÚTJÁN ÚJ KÜLDETÉSSEL és ÚJ FELADATTAL.
Ezt azonban mindenkinek egyénileg kell megélnie, megtapasztalnia.
Ez a mai nap TANÍTÁSA.

Ezt a küldetést jelzi ma a „Teremburán” a HOLD és SATANA együttállása a BAK FEJÉNÉL, valamint teremtő, TÉR-be hozó fényszögkapcsolatuk a KOS FEJÉNÉL álló URANA-val.
Tehát hol születik meg ma bennünk az új fel-ISMER-és?
A SZELLEMBEN.

Támogatóként, a feladat méretéhez mérten, kettő angyal is érkezett: METATRON és AZRAEL.
Metatron az IBOLYALÁNG, a cselekvő energia hordozója, aki a tettekre sarkall minket,
Azrael pedig a KÉK-s-ÉG színében érkezik, arany „beütéssel”, ami igazi „satanai” módon a MÁS-SÍK-VILÁG szellemi támogatását képviseli..
Élünk a lehetőségekkel? Jelen vagyunk a jelenben a jeleknek?
Tudunk döntéseket hozni?
Csakis MAG-unkon múlik....
 
(kitéve 10.27-kor és 9 fok mellett....)