REZIGNÁCIÓ....

  
Lassan ott tartok, hogy nem tudok semmit mondani, semmi újat leírni, mert minden ismétlődik, minden ugyanaz..
Minden változik és a változáson belül mégis minden ugyanaz.
Azaz: állandó és FOLYAMATOS, hogy valami mindig LESZAKAD – és helyette VALAMI ÉRKEZIK.
„Helycserés váltásban” vagyunk MINDEN SZINTEN és MINDEN TÉREN.
A „minden szinten” NEM egyszerre valósul meg, hanem hol itt-hol ott, hol a kapcsolatban, hol a napi munkánkban, hol a látásmódunkban, hol a hitrendszerünkben...
Van bőven „tere”, mindannak, amiben és ahol váltanunk kell..
Olyan ez a folyamat, mint amikor kézzel mosunk egy jó szutykos textíliát. Minden foltot külön-külön alaposan megdolgozunk, külön-külön, egyenként csiszatoljuk, szappanozzuk, dörzsöljük, míg el nem tűnik. Amikor az EGÉSZ textília tiszta lesz, akkor ÁTÖBLÍTJÜK és kitesszük a LEVEGŐRE megszáradni, aminek eredményeként lesz egy ropogós, friss, EREDENDŐEN TISZTA ANYAGUNK..
E tiszta anyaggal pedig már azt kezdhetünk, amit akarunk....
Ugye értjük?
Ugye érezzük?
 
Tegnap egy nagyon „ütős” verse érkezett Zsiborás Mártinak, amiben megfogalmazta a ZÁRÁS, a VÉG üzenetét.
Este, mikor elméláztam az első világháborún egy frissen kiolvasott regény kapcsán, és annak minden szörnyűségén (persze már egy „kék tudatosság” szintjén), és minden porcikámban ott kalapált, hogy „nem tudom elfogadni-nem tudom elfogadni”, ekkor hirtelen átsuhant a „szokásos” érzet: „ne engedd bele magadat, mert már VÉGE. Lejárt. Nincs tovább”. Aztán persze replikázott az elmém Afganisztánnal, a mostani dolgokkal, mire folytatódott a „suhanás”: „ANNAK IS”.
Érzet szinten szétáradt bennem a nyugalom, mégis megmaradt egyfajta rezignáltság.
Ami aztán ma reggel újre előjött...
 
Nem sajnálkozás, nem bánat, sőt! A benső békeérzet, a nyugalom, a megkönnyebbülés, hogy végre vége annak az ámokfutásnak, amit ISTENANYA MEGTAGADÁSÁVAL az emberiség a nyakába vett, és már tényleg „csak” a fizikai szintű megélés van hátra, hogy az átalakító folyamat befejeződjön.
E simogató, jó érzések mellett az elengedés-kapás hulláma, a változás „folyamatos folyamata” mégis megmozgatja az ember lelkét és feléleszt egyfajta rezgináltságot..
Mert:
Szinte minden nap ugyanazt mutatják az észközök.
Szinte minden nap „egy kaptafára” húzható az üzenet – csak az árnyalása más.
Szinte minden nap ugyanazt kell mondanom: ÉRZÉKELÉS!
Jelen-lenni! Jel(ek)en lenni! "Csatolni”, azaz ÉSZ-re VENNI a jeleket és ezeknek megfelelően CSELEKEDNI.
Ha mindig ugyanazt kell mondani, akkor minek kell mondani?
 
Ma reggel átsuhant rajtam az érzet: hamarosan vége lesz a Rituáléknak is.
Nem tudom hogyan, nem tudom, hogy mikor: de MÁR LÁTTAM a lezárást.
Hasonlóan, ahogy a Kék vér könyvek ideje is lejárt. Vége. Már nincs rájuk szükség(em), mert ezek a könyvek a VÁLTOZÁST MEG-ÉLŐKNEK szólnak.
Akik azonban már TÚL VANNAK RAJTA, a MÁS(ik) SÍK-ra kerülve MÁS-IK tudást kapnak, mert már a „jövő JÖVŐVEL” rezegnek össze.

Ez az út, már szeptember 17 óta „látható”. Érezhető. Ahogyan mondám a videoban is: PÁRHUZAMOSAN HALAD két út egymás mellett, aztán majd eljön a pillanat és a kettőből EGY lesz...
Mikor? Hogyan?
Erről vannak versek, üzenetek, melyeket már kitettem – de újra ki fogom tenni őket, mert az EZEKRE VALÓ RÁHANGOLÓDÁS ideje jött el.

A „régi úton” haladók mindebből SEMMIT NEM ÉRZÉKELNEK.
Nem érzékelnek, mert nem működnek az érzékeléseik.
Ennek a világnak a spirituális alakjai a MEGTÉVESZTÉS MAGAS FOKÁT művelik, melyek közül a legveszedelmesebb talán a "lefátyolozott világ asszonya". Már idéztem 2019-ben a honlapjáról a "szakrális magyarországról", amit azóta eltüntettek.
Most nyomulnak minden fórumon, minden téren, hintve a mérgezett igét....Döbbenten látom, milyen eredménnyel!!
Döbbenten tapasztalom, hogy értelmes embereknek milyen szinten NEM MŰKÖDIK az ÉRZÉKELÉSE!!!!

A jelen mátrix működtetői MINDEN UTAT ÉS MÓDOT megtalálnak az ELME fogvatartására.
DE!!
Mindig ki lehet lépni belőle, ha hallgatunk a „zsigeri megérzéseinkre”. Amely „furán” bejelez még akkor is, ha a fülnek „tetsző” dolgokat hall...
Az „új világ” (és nem a „régiek” új világrendje”) CSAK az ÉRZÉKELÉS szintjén fog működni.
A változás lehetősége természetesen állandóan és folyamatosan adott minden EGY-es lélek számára, hogy felébredjen az elme programozásából és a szív altatásából.
De „róka fogta csuka-csuka fogta róka” módjára, csak akkor tudja minden ember ÉSZRE venni a HAMIS-ÁG működését, ha kinyitják érzékelésüket, a SZÍV-kaput, melyen keresztül be-SZÍV-hatják az ÉBREDÉS „hullámait”.... melyet pedig ÉPP az elmén keresztül altatnak...
Na? Akkor most mi van??
DÖNTÉS!!!
Vagy-vagy. Itt NINCS IS-IS!
Aki még ebben a fázisban tart - neki KÖTELEZŐ a Kék vér könyvek elolvasása!

Ma a „Teremburán” a HOLD az Orion csillagkép előtt halad és fellép a Tejútra.
A HOLD mint a NŐ, az ANYA minőség hordozója, a „mindent változtass meg, amit lehet” orioni szellemi erőtér előterében pontosan azt az ERŐT pulzálja, amivel, mint tudjuk, az Orion elkezdte földi ámokfutását.
MOST ugyanazzal az erőminőséggel lehet mindent HELYRE állítani, megtisztítani és az ANA-ANU-MA-MA-MAG-MAG-NŐS mágneses erőteret, mint PRIMORDIÁLIS erőteret ÚJRA működésbe hozni, mint ami valaha a kibillentést létrehozta. ELőször MAG-unkban, azzán majd fizikálisan is visszaáll a REND, a mágneses pólusváltás révén. A jelen mágneses erőtér még az "ELLENTÉTEK vonzásának" az erőtere. De ez is tökéletes tükör, hisz egyértelműen mutatja: muszáj a végpontoknak EGY-be kelni, mert a „két végletbe való szét-feszült” állapot nem normális állapot,
A REND állapota az AZONOS-ÁG - és ez fog újra működésbe lépni....

Napunk kísérő angyala SANDALPHON, az ÖRÖM angyala, aki az isteni AJÁNDÉKOKAT hozza.
Tehát? Mit mondok mindig? Mi a JÖVŐ ALAPÁLLAPOTA?
Az ÖRÖM-LÉT. A "szer-elem" állapota.
Az „ELME”-programozók ott ismerhetők fel, hogy PONT EZT NEM TUDJÁK ÁTADNI!!!
Az örömléthez el kell engedni az elmét:
Spirálisan, újra és újra LE KELL TENNI valamit a régi megvezetésből, tudásból, ami már nem szolgál minket és ami a „régi világhoz” ragaszt.
Ez a spirális emelkedés a „HEGYMENET”, melynek végén, a HEGYCSÚCSON a teljesen megtisztult MAG-állapot fog ránk várni, ÁT-LÉNY-ÉG-ülten, VALÓS-ÁG-os ÖRÖM-LÉTBEN!