Reggeli Rituálé 2021-02-18-án

 
MOTTÓ: ÉGI VÍZ, A NAGY KÉKSÉG
 
„ ...majd valamikor betelvén a földi káprázatokkal az Életfa ágain ismét visszatalálunk az Égi Vízhez, a Nagy Kékséghez” (Golenya Ágnes: Az Időn átnövő Fa)
Mi ez a Nagy Kékség? Mi az az Égi Víz?
A Kék vér könyvek olvasói tudják, hogy az az ÉTERI VÍZ, mely maga a LÉ-T, az ÉLET. A Minden és az EGY. Mint a Tenger és a Cseppje.
Vagy mint a borsó és a héja...a Forrest Gump elhíresült mondása szerint... Mert ők így EGY-ek..
A minap volt szó, az Emlékek őrzője c. film kapcsán, hogy sokan összekeverik a SZÜRKE mint ÜRES és a KÉK mint SEMLEGES állapotot. Pedig messze nem ugyanaz a kettő.
A szürkeséghez az érzelmi közöny kapcsolható, vagy bizonyos érzelmek HIÁNYA. A tapasztalatok hiánya.
 
A KÉKségben viszont már benne van MINDEN érzelem. A kékség az a NYUGALMI állapot, amikor TUDJUK, hogy egy-egy adott hatásra hogyan tudnánk reagálni, de már nem tesszük, mert már uraljuk, már irányítani tudjuk és tudatosan nem engedjük bele magunkat. Mert nem hiányzik. Mert a belső béke már olyan kiterjedt bennünk, hogy nem tudnak érzemek „kihozni a sodrunkból”. A sodrásból.
Mi a sodrás? Pontosan az az ÁRAMLÁS, ami maga a LÉT.
A KÉK állapot egy BOLDOG állapot. És NEM ÜRES.
 
A boldog állapotba eljutunk „megboldogulásunk” alkalmával, de ELŐTTE is eljuthatunk – de ehhez valóban kell egy magas tudatosság. Emberként nem könnyű, mert emberként pont azért vagyunk emberek, hogy az érzelmeinket megéljük. Megismerjük. Megtapasztaljuk. Tudjuk, milyen repülni és tudjuk milyen felrobbanni. Tudjuk milyen euforikusnak lenni és tudjuk, milyen depresszióba esni. Tudjuk milyen a legnagyobb szeretet és tudjuk milyen, mikor ölni tudnánk...
Nos, 8.11 van: tökéletes tükör újra arra, hogy igen, át kell esni a végletek és a végletek közötti teljes skálán. Mert ekkor tudjuk megérteni a MÁSIKAT, elfogadni, hogy épp mit él meg, mert már TUDJUK, hogy mit él meg. És mivel tudjuk, ezért tudunk neki segíteni is.
De: nélküle nem megy.
Ahogyan oly sokszor elmondom: MINDEN ÉRZELEM FELETT MI magunk vagyunk az uralkodók, mert a KAPCSOLÓ a mi kezünkben VAN. Természetesen senki nem mondta, hogy könnyű használni. Állítsunk le egy pillanat alatt egy forrásban lévő vizet! Vagy hozzuk forrásba a jeget! Ugye, hogy nem lehet.
Mert itt, a Földön, nem megy csettintésre semmi. Az átalakuláshoz IDŐ kell.
A felizzáshoz éppúgy, mint a lehiggadáshoz.
Ugyanakkor mégsem mondhatom, hogy nem megy semmi csettintésre, hisz épp a szerelem az, ami csettintésre is megy. „Meglátni-megszeretni egy pillanat műve”.
Csakhogy a SZERELEM NEM FÖLDI érzelem – ellentétben a többivel. A SZER ELEME maga a mágia, a varázs, a MÁS-VILÁGOKkal kapcsolódás energiája (hmm... épp most szól a rádióban Pavarottival a „Serenata” c. dal.. micsoda összecsengés megint.. Arról nem is beszélve, hogy Pavarotti hangja önmagában „másvilági”, egy megfelelő dallal „párosítva” pedig maga a varázs..)
 
Ha már a „párosításnál” tartunk...
A legintenzívebb érzelmeinket mindig mások tudják kiváltani bennünk. Tehát kell egy TÁRS a megélésekhez.
Viszont az "utómunkálatokhoz" már nem. Az az "őrző-védő" szolgálat hatásköre. De az ő főnökük is mi vagyunk! Mi határozzuk meg, mit érdemes őrizni és mit nem!!
Ma a „Teremburán” Vénusz-Mars kvadrát van, ráadásul estére a Hold besorol a Mars mellé.
A Vénusz a Vízöntő csillagkép múltba ömlő vizének a korsója alatt áll, a Mars pedig a Kosban – ami tudjuk, hogy NEM „kos”, hanem az ÉLET KEZDETÉNEK jelölője, mint KI-CSÍ-RA-zó erő.
Tehát?
 
Ma múltbéli kapcsolatokkal találkozhatunk.
Múlbéli érzelmekkel, melyek MEGTISZTULÁSRA VÁRNAK azért, hogy ÚJ IRÁNYBA FORDULHASSUNK! Ha nincs megtisztulás - nincs kezdés!!
A megtisztulást EGYEDÜL és MAGUNKBAN tudjuk megejteni.
Nyomaszt valami? Fáj valami? Nyomorultnak, elveszettnek érezzük magunkat? Elszegényedettnek? Elárvultnak? Elhagyottnak? Cserbenhagyottnak? Úgy érezzük, nekünk nem terem fán babér? Nekünk nincs lehetőségünk bőségre, szerelemre?
Nos, ezeket az érzéseket MI ÉREZZÜK!! A másiktól teljesen függetlenül.
Aki MIATT netán ezek az érzések tartanak minket fogva, már régen túl van árkon-bokron és halvány lila gőze sincs arról, MI MIT ÉRZÜNK! Akkor ki teremti a saját pocsolyáját? Saját magunk.
Ki tudja ezt a pocsolyát bő és tiszta vízzel átmosni?
Saját magunk.
Azaz?
Az ÖRÖM kapcsolója BENNÜNK VAN!
Saját döntésünk, hogy ÉLVEZZÜK az életünket – vagy siratjuk!
Van munkánk? Van betevő falatunk? Van otthonunk, ahova vissza tudunk vonulni a világ zajától? Ebben az otthonban van egy saját kuckónk, ami csak a miénk? Legalább egy sarkunk? Van cipőnk, ruhánk ahhoz, hogy elmenjünk sétálni? Jó levegőt szívni? Feltöltődni? Van rádiónk, lemezünk, youtube csatornánk vagy bármi ZENEFORRÁSUNK? Amit tudunk hallgatni? Vagy mi magunk is zenélünk?
Akkor keressünk olyan zenét, mely FELTÖLT!
Van szemünk? Tudunk olvasni? Akkor OLVASSUNK olyan regényeket, könyveket, melyek ÉPÍTENEK. Melyek segítenek a megértésben, melyektől BŰVÜLÜNK! Azaz elbűvöl minket, hogy ismét Bűnek, boldognak érezzük magunkat.
Tehát?
Van megoldás arra nézve, hogy ÚJJÁSZÜLESSÜNK?
Hogy NE a szürkre színben legyünk – hanem fessük át KÉKRE az EG-et? Az EG-onkat? Feloldva az ÉK kékítő színében?
Igen....
A kapcsolód BENNÜNK VAN... csak használnunk KELL-ENE...
Napunk kísérő angyala CHAMUEL, a SZERETET, a SZERELEM angyala. Ma „SZERETŐKÉNT” érkezik.
Emlékeztetve, hogy MINDIG SZERETVE VAGYUNK...a SZER ELEMÉBEN...(8.33 – tehát IGAZAT szóltam!!)