Reggeli Rituálé 2020-12-09-én

MOTTÓ: EGY-ÉN-SÚLY

Nem véletlen a tagolás mára, mert valóban az EGY és az ÉN és annak SÚLYA az, ami megintcsak a fókuszbe kerül. Mondjuk, feltehetjük a kérdést: mikor nem?? Alapból MINDIG ÉS MINDENKOR. Csakhogy a külvilág kondícinálása, a kintről befelé áramoló információk tömegének hatására újra és újra elfelejtjük: MINDENKI TENMAGÁÉRT FELELELŐS ELSŐSORBAN!! Ahogy a tegnapi Rituálé alatti kommentek egyikében is szó volt róla: csakis akkor tud bárki JÓL működni, ha tenmagával harmóniában van. Mi a harmónia? EGYENSÚLY. Mi az egyensúly? Az EGY-ÉN TUDAT-súlya, azaz az EGYÉN EGY-ÉN tudata. Az, hogy tisztában van azzal: nincs MÁS rajta kívül, akinek életéért elszámolással tartozna. Hisz mindenki mindenkor tenmagának hoz meg mindenféle döntést. Nincs olyan, hogy „miattad tettem”. Az is az EGYÉN DÖNTÉSE. Aztán, hogy annak mi a következménye – az megint a döntés hozadéka.

Alapból azt kellene mindenkinek felismernie, hogy az „én szamár előre” egy teljesen átpolarizált mondás, az ego elkárhozatosítására. Ez az ALÁRENDELÉS és ALÁZAT fogalma mentén született mondás, melyet tudatosan összekevernek az udvariassággal, a viselkedéssel, szánt szándékkal elfelejtetve minden emberrel, hogy azért van itt a Földön, hogy SAJÁT MAGA FELADATÁT TELJESÍTSE. NEM a MÁSÉT és NEM MÁSNAK. Természetesen EGY-MÁS-sal együttműködve, EGY-MÁS-sal közös felelősségben igen. Mert a MÁS is egy EGY. Ahogy szoktam volt mondani: EGYÜTT /EGY-MÁS-sal / EGY-MÁS-ért. Ez a KÖZ-ŐS-ség. Mert itt valóban egy közösségben élünk. Összakapcsolódunk, de azért, hogy mindenki KÉP-es legyen megLÁTni TENMAGA szerepét, feladatát és ebben a felelősségét.
Mindenki FEL-ÉL-ŐS. Mindenki FEL-ÉL, azaz FELFELÉ élve FEL-ÉLI mindazt a tehetséget, erőt és energiát amit az adott EGO az életéhez megkapott. Ha LE-ÉLI akkor az bizony azt jelenti, hogy „el-HASZNÁL-ta”, de nem HASZ-NO-SÍTOTTA!! Márpedig a tálentumokat azért kapjuk, hogy azt a feladatot és célt, amiÉRT ide érkeztünk, mint ÉRT-ÉK-ET, jól ÉRT-elmezve kibontsuk, megéljük, tenmagunk ÖRÖMÉRE és mások HASZNÁRA.
Az EGYÜTTműködésünk alapja, hogy az EGYIK AD, a MÁSIK KAP. Aztán VISSZA. A lényeg, LÉNYÜNK ÉGI minőségének a működtetése épp ennek az adás-kapásnak az egyensúlya KELL, hogy legyen. Ha kibillen, akkor kibillen a SZER-ETET is. Hisz az ADÁS egy ETETÉS. De vannak akik az etetés helyett elvesznek...Hát ők idővel valóban elvesznek..Mert azt hiszik, attól boldogok, ha vesznek... Márpedig a látszat, a káprázat elveszejt...

Mikor tudunk szerettetteljesek lenni? Ha ÉL bennünk a szeretet. Mikor tud ÉLŐ lenni bennünk a szeretet? Ha MAG-unkban él, tehát MAGUNKKAL szeretetben vagyunk. Magyarul és EGY-SZER-űen, szeretjük tenmagunkat. Mit tanított Jézus? „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”. Miért van a sok undokság, utálatosság, békétlenség? Nézzük meg, hogy kik a békétlenek? Akik NEM BÍRNAK MAGUKKAL. Akikben nincs TENMAGUK irányába sem elfogadás, sem tisztelet, sem szeretet. Mindez természetesen NEM azt jelenti, hogy ha valaki szeretetteljes, akkor mindjárt bárgyú is, meg van egy állandó vigyor a száján, meg mindent elnéz és megbocsát. A Mag-szeretet nem egyenlő a hülyeséggel!!! És nem véletlen, hogy ezt a kettőt szánt szándékkal összekeverik, immár jó régóta - és ebben az új köntösbe bújtatott régi ideológiák, mint  mai vallások sem különböznek semmiben sem.


A SZERETETben benne van a TISZTELET. A tiszteletben benne van a TISZT-ASÁG. A Tisztaságban a TISZT-i minőség, azaz a TARTÁS. A tartásban benne van az EGYENESSÉG. Az egyenességben benne van az EGY-ÉN. Tehát? Körbeértünk. Megvan ebben a körben a nyálas-nyúlós ragacsos szeretetenergia valahol is? Sehol. Szerencsére. Mert ez egy nyomorult, lelket taposó kitaláció és csúsztatás.
A repülőgépeken arra tanítják az utasokat, hogy vész esetén az oxigén maszkot először MAGUKRA TEGYÉK FEL és csak ezután segítsenek másoknak. TÖKÉLETES analógia. Mert az ÉLET is ÍGY MŰKÖDIK.

Akkor tudunk adni bárkinek bármit, ha nekünk VAN.
Akkor tudunk szeretetet adni, ha BENNÜNK VAN.
Akkor tudunk szellemi tanítást adni, ha bennünk van, azaz ÉLJÜK!!!

Az összes többi MASZLAG. Mely megvezet és TÉVÚTRA vezet.
Persze az is egy DÖNTÉS, ha ezt megkajáljuk és nem figyelünk a belső reakcióra, mely mint intuíció egyébként meg bejelez. Az igazi, a FELSŐ ÉN mindig az INTUÍCIÓ útján jelez. Ez az „ÉN szamár előre”. A FEL-ÉL-ŐS-ség bejelzése.
Ha elmével akarjuk mindezt eljátszani, olyan is lesz az eredménye....
Az valóban „egos”...
De az „ego”= ÉN vagyok. Aki épp most vagyok. Ha elkárhoztatom, MAG-omat kárhoztatom el. Tehát? Megint itt egy csapda, amibe oly sokan belesétálna. Összekeverve az EGO-t az elme működésével. A jó működéshez KELL egy iránytű, ami nem más, mint az ÉRZÉKELÉS. Az INTUÍCIÓ.

Ma a HOLD a PLÚTÓHOZ kapcsolódik.
Ma a lelkünkben elég drasztikus felismerésekhez juthatunk TENMAGUNKAT illetően.
Hogy mennyire éljük a MAG-unk életét és mennyire a másokét. Mennyire vagyunk tenmagunk útján, vagy mennyire a másokén. Felismerhetjük, hogy saját életünkben kinek az akarata érvényesül igazán? És ebben HOL vagyunk mi? Megvan-e a belső egyensúlyunk? Tudjuk-e valóban szeretni magunkat úgy ahogy vagyunk? Vagy utálattal állunk magunkhoz, mert valahol valakik azt mondják, hogy nem vagyunk elég szépek, nem vagyunk elég ügyesek, okosak, tehetségesek... stb..stb..
MA és MOST kaphatunk ízelítőt – lehet, némi fel- és megrázós formában -, hogy TÉRJÜNK MAG-unkhoz!! Lássuk TEN-MAG-unkat TISZT-ÁN!

Ha megrázna minket valaki és valami, mint Floki a lábtörlőt, tekintsük AJÁNDÉKNAK!! És ez most nem vicc! Saját érdekünkben...Mert minden, ami tenmagunk felismerését és megismerését hivatott erősíteni vagy felébreszteni bennünk, az ajándék. Még ha elsőre nem is tűnik annak....
10.10 van.. megint megérkezett a rábólintás....
és hozzá SANDALPHON arkangyal, aki az AJÁNDÉKOK hozója....