2020-01-05 - NAPKAPU a SIRIUSRA

Mondhatni „nagy napra virradtunk”, aminek lehetősége nem más, mint amit anno gyerekként a hittan órákon hallottam a pap bácsitól: mi lenne, ha Isten SZEME ELÉ kerülnél? Mit tennél? Mit mondanál?

Anno természetesen még csak véletlenül SEM hangzott el az, hogy „mit kérdeznél, mit szeretnél megtudni”? Netán magadról?

Akkor úgy tanultuk, hogy FÉL-NÜNK kell az Istent! Anno minden a FÉL-ELEM-en alapult. Az iskolai oktatás IS és az egyházi IS.

Biztosan nem voltam gyerekként sem egyedül azzal az érzettel, mélyen, magamban, hogy valami nem stimmel a tanultak körül. Voltak bátrabbak, akik kétségeiknek hangot adtak, de gyorsan beléjük fojtották a kétkedés bátorságát vagy egy repülő kulcscsomóval, vagy egy "hülyevagytefiam-üljle" ledorongolással. Tehát sok lehetőség nem volt a "valódi megismerésre".

Jómagam azonban már gyerekként is megtapasztaltam (és ma már tudom: a megismerés vágya független a kortól, mivel a lélek maga kortalan), hogy KÉRJ ÉS MEGADATIK!! Kértem és kaptam. Olyan élményt, ami 12 évesen rávilágított: az egész pünkösdi szertartás úgy humbuk ahogy van és egyetlen pap SEM adhat semmiféle szentlelket senki másnak. Mindenki CSAKIS saját MAGA tapasztalhatja meg – ha saját maga kéri. Pont. Az összes többi színjáték.

És mi ilyen színjátékban élünk.

Mikor tudunk megvilágosodni (és nem „fénnyel telitődni”!)?

Amikor KÉRÜNK! Ha kérünk, kapunk. A "kapás" érkezhet egy külső impulzus révén (ha belülről nem megy), ami felébreszti BENT a "szunnyadó „KÍ-GYÓ-T”, mint alvó Csipkerózsikát.  

Ha valakinek már voltak megvilágosult pillanatai, akkor TUDJA, hogy az érzet tényleg egy kígyómozgáshoz hasonló. Mint amikor egy zárt tartályról leverik a zárat és a keletkező lyukon már ki is tör, ki is kígyózik a gőz..... No, ez az a „titkos” kundalini....Bennünk van? Bennünk. Élünk és létezünk? Igen. Tesszük a „dógunkat” a mindennapokban? Igen. Csak egy nem mindegy: mennyire TUDATOSAN!

Ma reggel, az álmaimon töprengve, egyszercsak átjárt az érzet egy régi iskoláskori emlék kapcsán: OTT VOLT MÉLYEN bennem egy csendes megérzés, vele karöltve bizonyos gondolatok  – de nem „engedtem” teret a nevelés, az elvárások, a „napi hatások” okán, hogy ténylegesen tudatossá váljak rá. Kimondjam, amit gondolok...

Időközben jó sok év eltelt, melynek során az a mélyben meghúzódó érzet mindig utat talált, hogy összekapcsolódva az érkező hatásokkal, egyre jobban tágítsa bennem a TUDATOSSÁGOT.

De ezzel mindnyájan így vagyunk.

A „fizikális lét szintjén” egy évben kétszer nyílik arra KÖZVETLEN lehetőség, hogy „szembe kerüljünk az Istennel”. No nem a szakállas fenyegtő hímmel, mely figura amúgy is csak az „ASSZÍR” minőség FÉL-oldalas és ténylegesen FÉL-ELEMre épülő megnyilvánulása – hanem a TELJESSÉGET jelentő SI-RI IS-TEN-ANA-val!! Ugyanis kétszer egy évben kerül a Nap közvetlen kapcsolatba a SZÍRIUSSZAL. Amit mi magyarok „SI-RI” világnak nevezünk. Amelybe nyelvi emlékeink alapján „megboldogulunk”. Akkor miért FÉL-ünk tőle? Mert az „asszír hímség istene” FÉL-ELEM-mel töltötte fel? És csak azért, hogy az ő energiaterében tartson minket?

Azt mondjuk magunkról: a Szíriuszról jöttünk. Igen. Valóban, hisz a mi naprendszerünk központja a Szíriusz. Oda tartozunk. Tehát BENNÜNK van mindaz a tudás, az az érzet, a „kundalini kígyónkban”, amit ODA-ÁT-ról IDE-ÁT-ra hoztunk. Csakhogy földi létünk a NAP, „RÁ” vagy „RÉ”, a „MA” (Mindenség An-ja) -RA-vetített Fény birodalma. Tehát egy „felszínes” világban élünk, melynek mélye takart. De ott van. Ahogy kint IS, úgy bent IS.

A lakkozott parketta alatt is ott van a valódi fa. De mi a lakkfelületen járunk. És azt érzékeljük elsősorban. Ha színes a lakk, akkor meg pláne nem látjuk a fát... Mi azt látjuk, a szemünkkel nézve, hogy egy csodás, színes LAKK-on járunk. Pedig a lakkot a FA tartja....De azt nem látjuk..

Létünk „lakkozott”.

„A mai embernek meggyőződése, hogy a kétneműség valamiféle egyértelmű és kozmikus állandó létforma. Bármennyire megdöbbentő, SZÓ SINCS ERRŐL!” (Kék vér gyermekei I. Kötet). „Az emberi eredet gyökere NEM ebben a sűrű téridőben, a mindennapi világunkban keresendő, hanem egy olyan magas rezgéstartományvan, ahol az integrált energiaminőség még nem vált ketté. Vagyis a dualitáson túli tartományban.”

Testünk e téridő tartozéka. A többi részünk azonban nem. „A LÉLEK nincs a testhez kötve, nincs arra rászorulva vagy annak kiszolgáltatva”. Mivel a LÉLEK EGY-tudatú, ezért nincs nemekhez kötve. Amikor testbe születik, VÁLASZT. Ha pedig választunk, akkor csupán az EGY egyik FELÉre tesszük le a voksunkat. És ennek megfelelően éljük is le itt életünket. Az már MÁS kérdés, hogy a NEM-ESEDÉSEN belül milyen szerep jut az egyiknek és milyen a másiknak.

A Teremtésől legtávolabbra a HÍMségi létformában lehet kerülni. Az ANA-lét, a női mivolt pedig „ajándék”. Mert testben is meg lehet élni az ÉLET TELJESSÉGÉT. A rész mindig tartalmazza az egészet, ezért a HÍM létformában is megvan az esély a teljesség megélésére – de ez egy NŐ nélkül esélytelen. Itt. Ehhez adatott meg a SZER-ELEMe. Ez az a mágikus ELEM, melynek megélésén keresztül  vissza lehet találni az EGY-hez, az EGY-tudathoz. A SZER-ELEM maga az ISTEN-élmény.

Nos, mindennek, magának az Istentudatnak a LÉNY-ÉGI felismerésére nyílik KÖZVETLEN  lehetőség a „szíriuszi” napokon (kétszer 3 nap, télen és nyáron). Visszatalálni az „A-SZÍR”, a "Nemesedett", a "tagadás" állapotból (mely mára már a törés, a tagadás, a rombolás, a hímségi erőszak egypólusú minősége) a SZÍR-be.

Ha valakinek most bevillan „Szíria” neve és az ellene indított rombolás – csak elmélkedjen is el rajta. Szíria lakosai, ahogy Egyiptomé is, SOHA nem voltak eredendően arabok, vagy muszlimok. Az ŐSI SZÍR erőteret ma egy nagyon erőszakos A-SZÍR erőtér tartja LE-URALÁS-ban (lsd tegnapi rituáléban). De egyet tudnunk kell: az „asszír” megnyilvánulás és erőtér ugyanolyan „szír”, azaz SI-RI eredetű, mint mindenki más. Csakis egyéni döntés, azaz VÁLASZTÁS kérdése, a dualitás dimenziójában, terében, hogy melyik mentén élünk...

A SIRIUSI, SÍR-ŐSI napok mindig arra adnak lehetőséget, közvetlenül és nyíltan, hogy megÉREZZÜK a bennünk mélyen élő, csendesen pulzáló ősi SIRI világ energiáját.

Ráébredjünk arra, hogy a „lakkozott, színes parketta alatt ott van az „EREDETI élő FA”...

Amely FA a csillagközi tében nem más, mint a TEJÚT. Egyeneses a Szíriuszról....A KÉK CSILLAGRÓL!

Ahova most HAZA-találhatunk. Annak minden csodás élményével egyetemben.

Kívánom, hogy megélhesse mindenki, aki erre nyitott, mert ez az érzet tud TART-AN-I. KI-TART-ANI és MEG-TARTANI....