Csillagelőzetes az őszi napfordulóhoz

Napéjegyenlőségi Rituálé 2018-09-23-án

MOTTÓ: ARATÁS – ELENGEDÉS - GYÓGYÍTÁS

3 hónap - 3 meghatározó irányvonal,,,,

A Tavasz és az Ősz fordulópontjai pontosan szemben állnak egymással az ekliptikán. Mint igazi tükrök.
Vajon MOST mit mutat a tavasznak az ősz tükre? Mit érezhet a tavasz, belenézve a vele szemben álló őszi tükörbe? Elégdettséget? Örömöt? Vagy netán csalódottságot? Milyen gyümölcsöt, aratnivalót lát a tükörben?
Szépet, egészségeset? Vagy netán férgeset? Oké, hogy akkor biztosan bio, tehát nem kell attól félnünk, hogy mi is tartósítva leszünk a gyümölccsel együtt – de mégis milyen az a gyümölcs? Kívánatos? Ígéretes? Milyen a belseje? Lédús? Tartalmas? Vagy csak kívül szép de belül rohadt?....
Egy biztos, olyan gyümölcsöt lát majd a tavasz, amilyen munkát, törődést a nyáron a magoncok nevelésébe belefektettünk! Mindig azt aratjuk - akár tetszik, akár nem -, amit vetettünk és ahogyan a vetéssel bántunk.. Szeretettel kapálgattuk, adtunk vizet, trágyát elegendőt, vagy mint a zenélő tücsök, mindig inkább heverésztünk és hagytuk, más végezze el helyettünk a munkát? Nos, akár így tettünk, akár úgy, most mindaz a mienk, amiért megdolgoztunk. Vagy épp nem...

A számvetés idejét hozza el az Őszi Napforduló: hová jutottunk a tavasz óta? Meg tudtuk-e valósítani az akkori előrejelzést, miszerint a pillanatnyi haszon helyett inkább a hosszútávú értékekre fektessük a hangsúlyt döntéseinkben?
Nézzünk körül: miben vagyunk most? Hogyan élünk? Milyen változások történtek életünkben? Tetszik? Nem tetszik? És ha nem, miért nem? Felismerjük-e, MEGÉRTJÜK-E, hogy abban mennyi a mi részünk, felelősségünk?
A legnagyobb tévedésünk mindig az, amikor azt hisszük, hogy minden rajtunk kívül történik. Hogy mi csak „áldozatai”, sodródó részesei vagyunk a „nagyvilág” eseményeinek! Hogy mindent a fejünk felett döntenek el. Mások.
Nos, akár hihető, akár nem, ki lehet lépni ebből a varázsból. Mi kell hozzá?
Nem más, mint világosság. „Világ”-osság. „Világos” világlátás. Azaz tudatosság. Mikor érhetjük el a világosságot? A „megVILÁGosodást” (és most itt ajánltatik ízlelgetni a szavakat)? Ha elmélyülünk. Elmélyülni a fényben nem lehet. Mert ugyebár a fény nem egyenlő a világossággal... A világosság a teljesség tudata. A fény pedig csak annak a fele...Ha van világosság - van megértés is.
Nos, pontosan ezzel a felütéssel indul őszi útjára a NAP, a Merkúrral karöltve a SZŰZ csillagkép ARATÓ csillagainál... Világos, hogy minek az aratása érkezett el saját életünkben?

Ha tudatában vagyunk annak, milyen izmusok, hitrendszerek, gondolatiságok, berögzöttségek foglyai vagyunk/voltunk idáig, akkor elmondhatjuk: világosság gyúlt a fejünkben! Ha felismertük amit kellett és meg is cselekedtük amit kellett, akkor most learathatjuk a babérokat. Az őszi napforduló első, OKTÓBERI időszaka erről az aratásról szól.
Az aratás mindig együtt jár egy számvetéssel. A következmények levonásával és új irányok, célok állításával. Aminek vége van, lejárt az ideje, annak adieu, pápá, viszontnemlát – rázzuk le magunkról, engedjük tovamenni....Legyen az bármi: munka, munkahely, kapcsolat, hitrendszer, iskola.... Engedjük, hogy menjen.... Pont. És ne nyavajogjunk, siránkozzunk, mint egy lápi banya!
A kiürült helyre pedig engedjük minél hamarabb beáramolni a megértés, az összetartás, az egységtudat, a „jószomszédság” gondolatiságát, mindazt a tanítást, amely kiemel bennünket a mások által vezérelt irányelvek követése alól. Ember ember felett amúgy sem gyakorolhat semmiféle hatalmat. Mindenki csakis magáért, a saját sorsáért felelős. Amit meg lehet élni egységben, közös célok alatt – de soha nem mások rovására, elnyomása mellett. Ez mindig istentelen és SZER-TELEN tett és akarat! Minden cselekedet visszahat az elindítójára. Ezt szeretik sokan elfelejteni. Lehet pillanatnyi győzelmek felett széles mosollyal vigyorogva örvendezni, de a rossz szándék rossz eredményt szül. Csak idő kérdése, mikor kanyarodik vissza az okozat az okhoz...
Erről fog szólni majd a NOVEMBER hónap, mivel ez az időszak lesz a tudatosodás lehetőségének az időszaka.

Ahogy a NAP a TEJÚTRA lép DECEMBERBEN, úgymond „automata üzemmódban” fogja nekünk lehozni a magasrendű, megtisztulást hozó energiákat. A Tejút mögött ott a Kígyótartó csillagkép feje – tehát a szellemi gyógyulást fogja elősegíteni. Várhatóan lépten-nyomon bele fogunk ütközni olyan helyzetekbe, ahol a zsigeri igazságérzetünk kerül kihívás elé és követelni fogja a REND-et! Ha tudatosak vagyunk már minderre, akkor nem lesznek gondjaink, mivel épp a tudatosodásunk okán nem fogunk olyan helyzetekbe, provokációkba, látszatkihívásokba belegyalogolni, ami nem a mi csatánk. Nem a mi szintünk.
A Nap minden évben kétszer lép a Tejútra és mindig ugyanakkor. Lehetne mondani, hogy akkor hát minden ismétlődik! – ami igaz is, de mégis mindig más felállásban a többi bolygóval! Tavaly például a Marshoz fűződő kapcsolódás volt fontos, az idén a Jupiter és a Merkúr halad együtt a Nap mellett a nyilas jegyében ugyan, de a SKORPIÓ csillagkép ollójánál. Tehát a GONDOLATOK, a KAPCSOLATOK és a HITrendszerünk lesz az, melyek reflektorfénybe kerülve az esélytelenek nyugalmával fogják előre tolni magukból mindazt, ami felülvizsgálatra, leváltásra vagy ha lehetséges, gyógyításra szorul....
Nem működik a társkapcsolatunk? Gond van a gyerekkel? Betegség gyötör minket? A főnök mindig belénk áll a munkahelyen? Tetszik vagy nem, de most kénytelenek leszünk meglátni, hogy MI magunk hol vagyunk ludasak mindebben! Milyen hitrendszerek, felfogások mozgatnak minket, határozzák meg kapcsolatainkat, kommunikációnkat, magatartásunkat? Lényünket? A külvilág, a környezet mindig reflexió. És tanítás. Értjük? No, akkor itt a lehetőség.....saját érdekünkben.. Amit ajánlatos megragadni is tettekre váltani, mert mindig az nyer, aki mer. És aki nyer, azé a megtisztulás, a felszabadulás, a megkönnyebbülés öröme...Amit a december vége tartogat majd a számunkra.

De az már majd egy másik mese, másik tanítás lészen....