18. Mrz, 2019

"UNIO MYSTICA"

Tanulmányaim során rengeteg alkalommal került szóba az "Unio Mystica", mint fogalom.  A "NAGY EGYSÉG". Ami jó és szép, amibe visszatérhetünk létünk lezárása után. Aztán olvastam mindenféle eszmefuttatásokat, de igazából semmi nem adott magyarázatot arra MI is igazán ez a "titkos egység".

Hiába no,  mindig érvényes az aranyszabály: a BÖLCSESSÉG, a LÁTÁS, a benső tudás, mint megváltás, vagy újjászületés, soha nem mások fejéből érkezik, mindig tenMAGunkból tudjuk a felszínre hozni. Kívülről csak impulzust kaphatunk hozzá - a megfejtés bennünk van.

Nos, március 16-án, a Rituálé szerint a "belső gondolatok" napján, főzés közben érkezett meg számomra "A" felismerés az Unio Mysticával kapsolatban... Miért épp főzés közben? Mert a főzés IS, mint minden egyéb kézi tevékenység IS, legyen szó hímzésről festésről, gyöngyfűzésről, barkácsolásról, szerelésről, házi munkáról... mindig serkentőleg hat a gondolatok áramlására. Igazi meditatív állapotot tud létre hozni - azt pedig tudjuk, mi a meditáíció és mi a lényege.

Tehát mi is fogalmazódott meg bennem az Unio Mystica kapcsán? - lévén, ennek a fogalomnak a gondolata vert fészket a fejemben a főzés során. 

Érzés szinten talán előbb meg tudjuk fogni, mi is az az EGYSÉG élmény, hisz már szurkoltunk együtt egy csapatért, gondoltunk ugyanazt valakivel egy adott témáról, vagy lelkesedtünk közösen valakiért-valamiért. Ilyenkor átjár minket egy felemelő érzés: nem vagyunk egyedül!

Na de hogy van mindez kozmikusz szinten? A LÉTEZÉS szintjén? Véges emberi életünkben és miután kilépünk földi síkunkról?
Könnyen rávágjuk, hogy az Unio Mystica nem más, mint az Univerzummal való összeolvadás. Aha..De MI AZ AZ UNIVERZUM? Tudjuk egyáltalán, hogy mivel akarnánk összeolvadni? Meg tényleg kell-e összeolvadni? És mi lesz a saját ÉN-ünkkel? 
Azt mondják okosok, hogy kilépve a Föld bűvkörébeől összeolvadhatunk Istennel. Na de melyikkel? Jehovával? Allahhal? Naneeee... Brrrr...

Belegondolt már valaki valaha, hogy ha netán összeolvadnánk, akkor eltűnik az énünk? És hogy ez milyen érzés? Borzalmas. Szó szerint félelmetes, jeges, izzadós.
No, de félelemre nincs ok. Mert FÉL-ELEMként csakis ITT működünk a Földön. Mely csupán egy megtapasztalása a léleknek az anyag világában. Ahonnan ki lehet kerülni.
Hisz mindig jövünk és megyünk.

Az Unio Mystica nem más, mint a pillanatnyi egonkból való kilépés és SAJÁT LELKÜNK teljességébe való visszalépés. 

De mi az az EGO? Amit az okosok mindig le akarnak küzdetni...(ha a hülyeség fájni tudna....). 
Az ego nem más, mint "pillanatnyi" énünk, mely bizonyos sorsfeladattal érkezett egy adott inkarnációba, amit épp jelen alakunkban élünk, adott feladattal, adott megélésekkel, tapasztalásokkal.
Az egonk tehát teljes lényünknek csupán egy adott RÉSZE.. Ez a RÉSZ ráadásul még egy NEM-be is torkollik, tehát vagy-vagy alapon nők leszünk vagy férfiak. 
A "NEM" az IGEN ellentéte, tehát EGY-ÉRT-ELEMŰ, hogy nem a teljesség állapota. Ezért keresi egymást a Földön a két NEM, hogy újra IGEN-t, egy új GÉNT hozzanak létre....

A lelkünk sosem "nemes", azaz nem férfi és nem nő. A lelkünk EGY. Tehát TELJES. TISZTA. TEJES. ISTENI. I-GÉN. Az IGE-N. Az IGE. Az energia, a mozgás. 
A lélek az, aki működteti jelenlegi énünk jelenlegi formáját. 
Ő az ÉN. Ha tetszik, a FELSŐBB ÉN, aki sokszor irányít, terel, mert az egész mindig tudja, hogy mi a RÉSZ dolga. Mely megtapasztalások várnak rá.

Az "ÉN" SOHA nem szűnik meg, ugyanúgy megmarad ÉN-nek a sokezer más ÉN-nel együtt - szépen fejezi ki az angol nyelv: "the other one" -  csak a polaritásából fog kilépni, ha befejezi földi pályafutását.
És ebben van az Unio Mystica lényege. Ez az "egyesülés" következik be, amikor a részünk ugyan megszűnik, de az egész tovább ÉL.
A halál után a SAJÁT ÉNÜNK TELJESSÉGÉBE találunk vissza. Ennyire EGY-SZER-ű. Mert ez az "EGY" SZERE", az EGYSZER....

Az ÉN nem oldódik fel senkiben és semmiben. És nem egyesül 
MÁS-OK-kal. Mert az ő "okuk más" a létben. Ők MÁS-OK miatt léteznek.
Ők MÁS "ÉN"-ek. "Other one"-ok.

Összerezegni lehet másokkal. "Egy síkon lenni" is lehet. Itt IS, meg másutt IS.
De összeolvadni nem.

Szerintem ez az EGY-ség lényege, mely "egység" mint fogalom szintén üres, tartalom nélküli, mert csakis EGY-ek lehetünk. TEN-MAG-unkkal. Azzal a maggal, amiből fakadt jelen részünk is.
"FÉL-ELEM"-mel csakiks itt a Földön működünk, mert tényleg csakis egyik felünket éljük és működtetjük. De ez egy véges állapot. Mert NEM természetes a NEM-ben élni. Ezért vágyunk vissza a teljességbe. Ami nem más, mint az "Unio Mystica" varázsa.
Szerintem....